... is vannak ugyebár. különben nem mennénk évről-évre. vegyük például az étkezést. vannak persze helyek, ahol ehetetlen a kaja (kevés ilyen, szerencsére), vannak helyek, ahol elképesztő árak vannak (sok ilyen, sajnos), és vannak helyek, ahol elfogadható ár/érték arányt sikerül produkálni (ezeket szeretem pl. én). és vannak a különleges dolgok. amiken persze általában nem valami Gundel-specialitást kell érteni, hanem azokat a kis apróságokat, amik a hely savát-borsát adják (micsoda költői kép egy evésről szóló posztban...).
    itt van mindjárt a velőskenyér. két helyen szoktam ilyet enni: Dörögdön a Klastrom kocsmában meg Kapolcson Cili néninél. persze ha jól tudom, ugyanaz a cég, szóval sok különbségre nem kell számítani. finom, kiadós, friss. tehát hozza azokat a tulajdonságokat, amiket el lehet várni egy ételtől. mindezt 300-ért (kb.), ami a völgy kajaárai mellett igencsak kedvező. nem sok helyen lehet kapni ilyesmit, szóval érdemes kipróbálni.
    jó étvágyat.